A kémiai hámlasztás fénykorát éli napjainkban. A fizikai hámlasztók népszerűsége pedig ezzel arányosan csökkent. Ennek ellenére sokan tartanak attól, hogy a kémiai hámlasztókkal szinte leégetik arcuk legfelső rétegét. Mi az igazság?

hirdetés

A fizikai hámlasztók valóságos boszorkányüldözésnek vannak kitéve manapság. Az elhalt hámsejtek eltávolítására a legtöbben bőrradírt vagy agyagmaszkokat használtak. Ezt azonban szépen lassan felváltották a kémiai hámlasztók, melyek a közvélekedés szerint jóval biztonságosabbak mikrosérüléseket okozó társaiknál. A hámlasztás fontos része a bőrápolásnak, ha friss, puha és ragyogó arcbőrt szeretnél. Hiszen ezáltal eltávolíthatod az elhalt bőrsejtjeidet és a pattanások, mitesszerek ellen is felveheted a harcot.

Fizikai vagy kémiai hámlasztás?

A kérdés igen megosztó. A fizikai hámlasztók csökkenő népszerűségének hátterében az áll, hogy úgynevezett mikrosérüléseket okoznak az arcbőrön. Főképp azok kerülendők, melyek szemcséi diót vagy sárgabarackot tartalmaznak. Ám a túlzott dörzsölés, túl gyakori használat is okozhat irritációt, kipirosodást. A káros hatás a legtöbb esetben a helytelen használatból adódik. Emellett a kémiai hámlasztással is könnyű túlzásba esni.

A kémiai hámlasztás helyes használata

A kémiai hámlasztók közé az AHA-, BHA- – legismertebb közülük a szalicilsav  és a PHA-savakat soroljuk. Ezek – megfelelő koncentráció használatával – gyengéden távolítják el az elhalt hámsejteket, és elősegítik a bőr megújulását. A fizikai hámlasztókkal szemben mindezt jóval egyenletesebben teszik. Ám a kívánt eredményhez nem elég az első szimpatikus savat levenned a polcról és az arcodra kenni. A helyes használat kulcsfontosságú, hiszen árthatsz a bőrnek.

Kezdd kicsiben!

A bőrápolás során fontos, hogy minden új terméket fokozatosan építs be rutinodba. Leginkább azért, hogy bőrnek legyen ideje hozzászokni az újdonsághoz. Ez a savaknál kifejezetten fontos. Számításba kell venni azt is, hogy a hámréteg mennyire érzékeny. Mindig tanácsos az elérhető legalacsonyabb koncentrációval kezdeni, és heti egyszer, maximum kétszer használni. A gyakoriságot idővel növelheted, ha pedig egy üveggel elhasználtál, magasabb százalékra is válthatsz, ha szeretnél. Mindenki bőre egyedi és saját maga érzi, mi számára a megfelelő rutin.

Gyakori tévhitek

Gyakori tévhit, hogy a BHA- és PHA-savval való hámlasztás fényérzékennyé teszi bőrt, ez azonban nem igaz. Sokaknak a kémiai hámlasztás említésével egy olyan kép ugrik a fejébe, hogy nagy bőrdarabok csüngenek valaki arcáról. Ez azonban nem így van. A helyes kémiai hámlasztás nem okoz ilyet. Szabad szemmel csak azt érzékelheted, hogy bőröd fényesebb, puhább.

Az elhalt hámsejtek leválását nem. Azonban, ha túl gyakran vagy túl erős kencét használsz, előfordulhat intenzív, látványos hámlás. Az is gyakori tévhit, hogy ha mar, csíp, akkor hatásos. Megfelelő kémiai hámlasztó használatakor szinte semmilyen érzést nem tapasztalsz, mintha bármilyen más szérumot vittél volna fel. A gyulladt pattanásokat valóban marhatja egy-két másodpercig, de ez is hamar elillan.

Ha túlzásba estél

Abban az esetben, ha úgy érzed, átestél a ló túloldalára, túl gyakran vagy túl erős koncentrációjú készítményt alkalmaztál, érdemes tíz nap szünetet tartani – és persze ezután gyengédebb termékre váltani. Ilyenkor semmiféle hámlasztót, C-vitamint vagy retinolt ne használj. Reggeli tisztításnak megfelel a langyos vizes arcmosás, mellé pedig feltétlen hidratálj. Sminket sem ajánlatos feltenni, amíg rendbe nem jön a bőröd. Kerüld a parfümös, alkoholos, teafaolajas termékeket. Arcmaszkok közül is csak hidratáló fátyolmaszkot tegyél fel. Ha úgy érzed, ég az arcod, egy puha vizes ronggyal borogathatod, de semmiképp se dörzsöld. A fényvédő használata ilyenkor is ajánlott.

A kémiai hámlasztástól nem kell félni, csak tudni kell megfelelően alkalmazni. Helyes használat mellett ugyanis nem fordul elő extrém hámlás és a bőröd sem fog égni.

 

Képek: Getty Images.

  • Megosztás:
hirdetés