Vendégként és az est főszereplőjeként is nagyon könnyű belekavarodni, hogy mit takar pontosan a menyasszonytánc és a menyecsketánc. A különbség igencsak jelentős, cseppet sem mindegy, hogy melyikre esik a választás.
Az esküvő szervezésekor számtalan kérdés felmerül az ifjú párban, olyan apróságokról is döntést kell hozni, ami első körben abszolút jelentéktelennek tűnik. Ilyen például a menyasszonytánc és a menyecsketánc szerepe a lagzin, amiről nem árt már jó előre tájékozódni. A vendégek első kérdése a meghívó átadásakor garantáltan az lesz, hogy lesz-e valamiféle táncoltatás, és ha igen, milyen? Célszerű már a meghívóba beleírni, hogy melyik hagyományos változatra lehet számítani, hogy ezzel is könnyebbé váljon a meghívottak helyzete.
Míg korábban bevett szokás volt, hogy a násznép minden egyes tagja felkéri a menyasszonyt a táncparketten, mára ez a hagyomány egyre inkább kezd kikopni a modern esküvők menetrendjéből. Talán éppen ez az oka annak, hogy sokan nem is tudják, mi a különbség a menyasszonytánc és a menyecsketánc között. Márpedig az eltérés igencsak lényeges lehet.
Mi a menyasszonytánc és miben tér el a menyecsketánctól?
Első blikkre mindenkinek az jut eszébe, hogy a menyasszonytánc esküvői ruhában, a menyecsketánc pedig már a piros váltóruhában történik. Ez értelemszerűen így is van, ám a kettő között nem csupán az ara ruhája teremthet lényegi különbséget.
A hagyományok szerint a menyasszonytáncot éjfél előtt tartják. Amikor a vőfély elkiáltja magát, hogy „Eladó a menyasszony!”, az egész násznép odacsődül az ara köré, s szépen sorban befizetnek egy-egy rövidke táncra. Ilyenkor a vendégsereg kisebb-nagyobb összegekkel készül, amit útravalóként szánnak az ifjú párnak. Régen a pénzt bedobálták, a vőlegény gyűjtötte össze a földről az összeget, ma már inkább dobozba szokták bedobni a borítékot.
A menyecsketánc már éjfél után, új asszonyként történik, éppen ezért más néven újasszony-táncnak is szokták nevezni. Bár tájegységenként eltérő, hogy melyik tánc a fizetős, általában a menyecskét már a női vendégek, a már férjes asszonyok táncolják körbe és pörgetik a parketten. Ettől függetlenül előfordulhat, hogy a menyecsketánc az, amire úgymond jegyet kell váltani, s bizonyos összeggel kell lekérni egymás kezéről az ifjú arát.
Csak hogy még bonyolultabbá váljon a helyzet, a bolond menyecske is táncolhat a lagzin. A bolond jelző nem a menyasszonyra értendő, a bolond menyecske a férj egy barátja, aki nőnek öltözve ropja a táncparketten. A násznép a hagyomány szerint aprópénzzel értékeli a poénos táncot, ám manapság már egyre kevésbé népszerű ez a showelem a modern esküvőkön.
Összességében tehát elmondható, hogy mindkét verzió szólhat a pénzgyűjtésről. De az is előfordulhat, hogy az ifjú pár csupán a hagyomány és a szórakozás kedvéért tart menyasszony-, vagy éppen menyecsketáncot. Tájegységektől függ, hogy melyik a jellemzőbb, ahogy az is a helyi szokásokon múlik, hogy melyik változat az, amire borítékkal illik készülni.
Vendégként mindenképpen célszerű rákérdezni, hogy milyen formában rendezik meg a táncoltatást. Az ifjú párnak pedig érdemes előre tájékoztatni a vendégsereget, hogy senkit ne érjen váratlanul, ha a fizetős opcióra esik a választás.
Képek: Getty Images.