Ha Párizs szóba kerül, két dolog jut először az ember eszébe: az Eiffel torony és a divat. Bár mindkettőről azt gondolnánk, hogy a modern idők „találmánya”, valójában nem így van: Franciaország már a 17. század óta diktálja a divatot.

A jó francia polgár divatos

Sőt, valójában már sokkal korábban a figyelem középpontjába került a francia divat, ugyanis Boleyn Anna szívesen viselt inkább francia stílusú pártát, ami kényelmesebb viseletet tett lehetővé az angolnál. A nagy áttörés XIV. Lajos uralkodásának idején következett, akit nem véletlenül neveztek Napkirálynak. Imádta a pompát és a luxust, emellett a külsejére is nagy gondot fordított.

Szinte diktálta, hogy mi számít divatosnak, és elvárta, hogy a körülötte élők is aszerint öltözködjenek. Uralkodása idején született meg a textilgyártás, ami igen kiváló és magas minőségű anyagokat produkált. A termelés irányítása a király fennhatósága alá tartozott, és neki köszönhető az első divatmagazin megszületése is. A Le Mercure Galant 1672-ben debütált, és a kultúrán kívül a divat is jelentős szerepet kapott benne. Havonta jelent meg, ami marketingstratégia volt: ennyi idő alatt mindenki értesülni tudott a trendekről, és ha jót akart, követte is azokat.

A 18. századtól külön miniszteri posztot ért a divat ügyeivel foglalkozni, és ez a hivatal még a Napóleoni időkben is fennállt. Amit ma a divattervezés fogalma alatt értünk, az 1850-es években született meg. A franciák és az angolok állandó háborúskodását kigúnyolva, ez éppen egy Párizsban dolgozó angol, Charles Frederick Worth nevéhez fűződik.

Worth egy textíliákat árusító üzletben dolgozott, ám ő túl egyszerűnek tartotta az ottani anyagok mintáját. Saját ötleteivel egészítette ki a ruhadarabokat, amik nagy népszerűségre tettek szert a vásárlók körében. Hamarosan önállósította magát és megnyitotta a Worth haute couture divatházat. Forradalmi személyiség volt, akinek a hatására a divatból iparág és üzlet lett. Elsőként alkalmazott élő modelleket, és ruhacímkét is, szalonjába a legelőkelőbb ügyfelek jártak.

Legnagyobb invenciója az abroncsos szoknyák sziluettjének szűkítése volt, amivel kényelmesebbé tette a mozgást. Olyan megrendelői voltak, mint Eugénia francia császárné és Sissi, akinek híres, gyémántokkal díszített estélyi ruháját is ő tervezte.

Worth teljesen megfordította a divat-tervezést, míg korábban az uralkodók szabták meg mi legyen trendi, és a szabó vagy a varrónő csak egy eszköz volt ehhez, a 19. századtól már a tervezőké volt a főszerep. Párizs egykettőre elhíresült az új szokásokról, így nem volt mese: aki a divatvilágban érvényesülni akart, annak Párizsba kellett költöznie.

A franciák visszavették a divatot

A 20. század különösen termékeny időszak volt a modern divat megszületésében, amiben a francia tervezőknek jelentő szerep jutott. Coco Chanel felszabadító szabásai után a II. világháború hozott visszaesést, hiszen a német megszállás alatt visszaesett a termelés és az igények is. Ekkor jutott nagyobb szerephez Milánó és az USA, de a háború után Párizs visszavette az őt megillető szerepét.

Christian Dior, 1947-ben forradalmasította a New Look-ot, ami az elegáns, ugyanakkor kényelmes kosztümszabás és az A-vonalú szoknya egyesítése volt. Bár kezdetben nem aratott sikert, mondván túl sok anyag kell hozzá, Dior úgy érvelt, hogy „a háború bombázásai után, megérdemel Európa egy kis tűzijátékot”.

Az biztos, hogy ezek után csak tűzijátékot lehetett látni a párizsi divat egén, Givenchy, Balmain és Yves Saint Laurent tovább építették a párizsi imázst. A 60-as években London kapott nagyobb figyelmet, amikor Mary Quant divatba hozta a friss és szabad hatást keltő miniszoknyát. A fiatalok körében nagy sikert aratott, ami mellett a francia haute couture régimódinak és túl elegánsnak hatott. Saint Laurent erre is talált megoldást, legelső ready to wear kollekciójával elérhetőbbé tette a kifinomult divatot.

Párizs azóta is első helyen van, ha divat-teremtésről van szó, a bemutatók és a magazinok világában csak az számít igazán trendinek, amit a divat fővárosa is helyben hagy. Ha valaki át akarja élni a párizsi divat szellemiségét, mindenképpen látogasson el az úgynevezett Arany Háromszögbe, ami a Avenue Marceau, a Champs Elysées és az Avenue Montaigne által körbehatárolt terület, és a főszerepet természetesen a luxus divatházak üzletei játsszák benne.

Képek: Getty Images, Pinterest.

  • Megosztás:
hirdetés