Ismerős a helyzet? Minden adva van egy könnyed, visszafogott öltözékhez, mégis rosszul mutatnak együtt a letisztult fazonok, pedig elvileg a monokróm, avagy egytónusú szettek minden testalkaton előnyösen viselhetők. Ám akad kivétel, és most erre világítunk rá.
Sokan dédelgetik magukban azt a tévhitet, hogy a letisztult, egyszínű fazonok minden esetben előnyösen kombinálhatók egymással, különösen, ha egyetlen árnyalat uralja az öltözéket, így a rétegek találkozása nem töri meg a test hosszanti vonalát. Ez valóban igaz, de a rétegek kialakításától is függ, hogy mennyire lesz hízelgő az összkép a testalkatra nézve.
Ellena Shchebetovska jól láthatóan prezentálja és minden nő számára kihangosítja azokat az öltözködési hibákat, amelyek ellaposítják vagy előnytelenné teszik a megjelenést.
Letisztult fazonok előnytelenül vs. előnyösen: előtte-utána felvétel mutatja a különbséget
Bár az egyszerű vonalvezetésű, letisztult fazonok könnyen beépíthetők az öltözékbe, önmagában sajnos egyik sem működik úgy, mint egy varázspálca, bizony sok esetben a rétegezés és a színösszhang jelenti a kulcsot ahhoz, hogy harmonikusan, előnyösen mutasson a szett.
Tény, hogy a monokróm színhasználat – amikor csak egyetlen szín tónusait sorakoztatja fel az összeállítás – nyújtja az alakot, hiszen a fazonok találkozásánál nem keletkeznek éles kontrasztok, amelyek kereszteznék a test hosszanti vonalát. Így megmarad a folytonosság, ami optikailag karcsúsítja a sziluettet. Ám nem érdemes minden esetben erre az igazságra támaszkodni, mert a rétegezés módja, a szabások elhelyezése bármikor felülírhatja érvényességét.
A videóban jól látható, hogy a felsőtestre koncentrálódó bő, fehér rétegek mennyire felnagyítják a sziluettet, kihangsúlyozzák a párnás has területét, széthúzzák, szélesítik a vonalakat. Ezáltal eltolódnak az arányok, hiszen a vékonyabb lábakat és a hangsúlytalan csípőt egy szűk nadrág emeli ki látványosan. Ebben az esetben nem szerencsés a folytonosság, ha nincs kontraszt, mivel elmossa az alak kontúrjait.
Amennyiben lezser öltözék a cél, a bő fazonkialakítást nem kell elvetni, de kicsit érdemes játszani a színekkel, fazonokkal. A stylist balanszként bevitt a szettbe egy tejeskávészínű inget, ami nem jelent éles kontrasztot lágy tónusával, viszont megbontja a fehér egységét. Így az ing egyenes vonalvezetése és hosszanti gombsora jobban kiemelkedik az összképből, ennek köszönhetően pedig érvényesülni tud az alaknyújtó ereje.
A túlméretezett réteg kigombolva felfelé vezeti a tekintetet, a bokánál szűkülő nadrág pedig kiegyensúlyozza a testarányokat és struktúrát ad az öltözéknek. A felhajtott fehér nadrágszár a test karcsúbb pontjaira, a bokákra tereli a figyelmet, de fehér cipővel kombinálva nem rövidíti a lábakat, mert megmarad a függőleges vonal folytonossága. A vállra kötött pulóver nemcsak izgalmasabbá teszi a megjelenést, hanem fókuszpontként működik az összeállításban, célja, hogy felfelé húzza a tekintetet, így a szett viselője optikailag karcsúbbnak és magasabbnak tűnik.
A monokróm színhasználat megmaradt, csak a pluszréteg tér el a tejes és fehér árnyalatú, letisztult fazonok egységétől, ez a részlet pedig előnyösen nyújtja az alakot és egyensúlyba hozza az alsó- és felsőtest arányait. Ugyanakkor nem lóg ki a visszafogott, lágy összképből, mégis egy kis színfoltot visz a megjelenésbe.
Kiemelt kép: Getty Images Hungary.