A fotós megváltoztatott arcképeikkel szembesítette modelljeit. Nem fogod elhinni, mi történt!

Scott Chasserot fotográfus érdekes kísérletet végzett, hogy megtudja, van-e közös nevező abban, amilyennek látni szeretnénk az arcunkat, függetlenül attól, hogy mennyire vagyunk elégedettek önmagunkkal.

Az agy rendelkezik egy érdekes tulajdonsággal, mégpedig, hogy nem részleteiben, hanem egészében észleli az arcot, és képes megszépíteni bizonyos tulajdonságait. Nagyjából minden ember a szimmetrikus, arányosan ovális arcot látja szépnek. Sokan öntudatlanul is az egymáshoz nem túl közel és az egymástól nem túl távol ülő, nagy szemekre kapják fel a fejüket, de a belénk rögzült szépségideálhoz hozzátartozik az egyenes orr, valamint a nem túl zömök arc is.

Chasserot tesztje arra irányult, hogy ez a belső, öntudatlan szépségmérce hogyan vetíti ki idealizált képét a saját tükörképünkre. Önkéntes modelljeit natúr bőrrel, smink, ékszer és frizura nélkül fotózta le. Azután a digitális képeken különféle változtatásokat végzett, majd az így született verziókat az eredeti fotóval együtt megmutatta alanyainak. Miközben a modellek a saját fotóikat nézegették, egy EEG-fejpántot viseltek, mely érzékelte pozitív agyhullámaikat.

A fotós minden modell esetében azt az egy manipulált képet választotta be a sorozatba, melynél a legerősebb pozitív agyhullámokat tapasztalta. Aztán ezeket összevetette az eredeti fotókkal, és levonta belőle a következtetést: bár mindenki számára mást jelent a szemének kellemes megjelenés, bizonyos dolgokban megegyezik a szépségideálunk.

A kisebb, egyenesebb orr, a szimmetrikusabb, keskenyebb arc, valamint a szebb szem jelentette modelljei számára azt a változást, melyet szívesen láttak önmagukon. Ebből úgy tűnik, hogy az ízlésünk sokfélesége mögött ugyanazok a társadalmi szépségnormák rögzültek belénk.

  • Megosztás:
hirdetés