Környezettudatosság címszó alatt első blikkre leginkább a szelektív hulladékgyűjtés és a műanyag palackok problémája ugrik be legtöbbünknek, de érdemes ennél még tovább menni. A ruhaipar ugyanis legalább ennyire veszélyes a környezetre, amiről szerencsére már egyre többen, de még mindig nem elegen beszélnek. Számos kérdést vet fel ez a téma, amik megválaszolása nem könnyű feladat. Ehhez kértünk segítséget Mengyán Esztertől, a Holy Duck! nevű, környezettudatos blog szerzőjétől, akivel körbejártuk a fast fashion problémájának legégetőbb kérdéseit.

hirdetés

Viszlát, fast fashion!

Eszter, 2016-ban döntött úgy, hogy nem vásárol fast fashion üzletben fél évig, amiből egy, idén pedig már három év lett. Számára ez a kihívás mára szenvedéllyé vált, amivel kapcsolatban rendszeresen posztol cikkeket a blogján, előadásokat tart és magyar márkákkal is összefogva a környezettudatos vásárlásra ösztönzi olvasóit. De, ahogy elmondta, ez egy olyan út, amin mindenki lehetőségeihez mérve járhat, hiszen sok kompromisszummal jár.

Stylistként és divatújságíróként pár éve úgy döntöttél nem vásárolsz egy ideig fast fashion üzletben. Mi adta erre az indokot, mi volt a gond számodra a fast fashion-nel?

Véletlenszerűen alakultak így a dolgok, épp egy cikkhez kerestem témát, amikor szembejött velem a fenntartható divat témaköre. Különösen Vivienne Westwood ihletett meg, akinek a karrierje kezdetétől fogva nagyon fontos a társadalmi felelősségvállalás. Elkezdett érdekelni a téma, számos dokumentumfilmet néztem meg a fast fashion ruhagyártásról, amik teljesen lesokkoltak. Újságíróként mindig az aktuális trendekkel, must have darabokkal foglalkoztam csak, de arról semmit nem tudtam, hogy ezek a ruhák, miként kerülnek a boltok polcaira.

Milyen megoldást találtál ezután a ruhavásárlásra? Egy használtruha boltban is akadnak fast fashion darabok, érdemes ezekről is lemondani a gyártási körülményeket figyelembe véve?

Azt gondolom nem, hiszen azt már legyártották, és ha hozzám kerül, akkor körforgásban tudom tartani, nem egyből a szemétégetőbe megy, ha már nincs szükség rá. Ez a kérdés persze mindenki személyes preferenciája, van, akinek turkálóban fast fashion-t vásárolni simán belefér még, és van, akinek nem.

A gyártási körülményeken kívül a rossz anyagminőség is gyakran jellemzi a fast fashion ruhákat. Van összefüggés a fogyasztói igények megsokszorozódása és a silány anyag előállítása között?

Biztosan van összefüggés, hiszen a termelés nem lehet teljesen etikus, ha ennyi embert kell kiszolgálnia. Ugyanakkor ennek a szükségessége abból fakad, hogy megsokszorozódott a vásárlók száma. Ebben már a pszichológia is szerepet játszik, a reklámok, a média, elhiteti velünk, hogy erre és arra szükségünk van. Ebből egyenesen következik a túltermelés, évente 80-100 milliárd új ruhát gyártanak le. Erre Anglia a legjobb példa, ahonnan a használt ruhák legnagyobb százaléka érkezik. Ekkora mennyiségre biztosan nincs szükség. Ez a folyamat persze az anyag minőségének romlását is magával vonzza, ami nem mindig jellemezte a fast fashion boltokat sem. Nekem is van olyan ruhám, ami onnan van, és teljesen jól bírja, pedig már 10 éve vettem.

Tehát, ha jól értem a külső ingerek is hatnak a vásárlási szokásainkra. Hogyan válhatunk tudatosabb vásárlókká?

Elsősorban a mennyiségre érdemes figyelni, lehet új ruhát venni, és tehetjük ezt fast fashion boltban is, de kérdezzük meg magunktól, hogy tényleg szükségem van erre? Nem kell ehhez a felsőhöz még három másik ruhát is venni, hogy hordhatóvá tegyem? Sok ruha van a környezetünkben is, például a szülők szekrényében. Most épp minden divat, ami retró, szóval, ha jól körbenéznénk az anyuka, nagymama gardróbjában, talán még vásárolni sem kéne.

Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy mindenkinek más lehetőségek adottak a tudatosságra. Valljuk be, a túlfogyasztás nagyvárosi jelenség, így egy vidéken élőt nem azonos mértékben érint ez a kérdés. Továbbá, egy nehezebb sorsú ember lehet, hogy örül annak, ha végre megengedhet magának egy új ruhát.

Tény, hogy nagyon sok körülményt kell figyelembe venni, sok kompromisszumot kell kötni, például abban is, hogy a vásárlásra ne csupán örömforrásként tekintsünk. A shopping könnyen elérhető boldogság, ami egyszerűbb, mint elmenni kirándulni, pedig lehet, hogy az is hasonló élményeket okozna, sőt! De a vásárlási szokások átformálása egy hosszabb folyamat, amit szerintem nem lehet siettetni, és nem is szabad.

Minden ruhát second handből vásárolsz? Mi a helyzet a fehérneműkkel? Sokan nem szívesen vásárolnak ilyesmit másodkézből.

Ez a kérdés is a személyes ingerküszöbtől függ. Például melltartót igen, de bugyit, zoknit én sem veszek ilyen helyeken. Leginkább magyar vagy más európai gyártóktól szerzem be őket, akik könnyebben lekövethetőek. Fehérnemű kapcsán még mindig a kihívás előtti készletemet használom, ami egyrészt azért lehetséges, mert a műszál tartósabb, mint a pamut, másrészt az alapkészlet mennyisége is meghatározó. Ha valamiből kevesebb van, azt gyakrabban használod, mosod, így könnyebben és hamarabb megy tönkre az anyag.

Milyen tippjeid vannak az anyag tartósságának megőrzésére?

Nem mindegy, milyen anyagból van a ruha, hiszen mindegyiknek más igényei vannak. Figyelni kell az eldolgozásra is, ha azt látjuk, hogy rosszul van elvarrva, inkább ne vegyük meg. Ezen kívül kevesebbet mossuk a ruhákat, és inkább többet szellőztessük. Csináljunk szagtesztet, és lehetőség szerint tegyük ki a friss levegőre, de akár még a napra is kifordítva. Utóbbinak fertőtlenítő hatása is van, de csak óvatosan, hiszen egyes anyagokat fakíthat és roncsolhatja a textíliát.

Sok ruhának elég csak az átlögybölés vagy a hónaljrészt kimosni mosószappannal. Ha viszont mindenképpen mosógépben a helye, alacsony hőfokon, alacsony fordulatszámmal mossunk és lehetőleg folyékony mosószerrel. A por állagú mosószert érdemes előbb feloldani, mert így kisebb lesz a súrlódása a ruhákkal, ezáltal kevesebb mikroműanyag szál szakad ki a ruhákból mosás során. Ezen kívül a tárolásra is figyelni kell, például egy kötött pulcsinak nem tesz jót, ha vállfára rakod, vagy akár ha lógatva szárítod.

Milyen alapanyagok a legkörnyezetkímélőbbek és a legtartósabbak?

Például az újrahasznosított pamut vagy műszál, a kender, illetve a len, aminek a pamuténál kisebb a vízlábnyoma, tehát sokkal kevesebb vizet kell felhasználni a termesztéséhez és a felhasználásához. Ugyanakkor a személyes preferencia is döntő lehet, hiszen nem mindenki kedveli például a gyűrődékeny lent. Én előszeretettel hordok pamutselyem keveréket, ez az egyik kedvencem.

Egyre több fast fashion márka jelentkezik környezettudatos kollekcióval időről időre. Mit gondolsz, ezeket nyugodt szívvel meg lehet vásárolni?

Azt gondolom ez egy nagyon jó első lépés, de nekem nem fér bele, hogy ilyen kollekciókból vásároljak. Szerintem több kisebb márkára lenne szükség, akik különféle igényeket elégítenek ki, és nem egy márkának kéne megpróbálni minden kategóriát lefedni. Így jobban oda lehetne figyelni a környezettudatosságra is.

Fast fashion kapcsán általában csak a ruhákról beszélünk, de mi a helyzet a cipőkkel, táskákkal? Azt is használtan érdemes beszerezni?

Ez ugyancsak ízlés dolga, de azt gondolom egy kényelmes cipőre például érdemes befektetni. A fast fashion boltokban rengeteg csinos cipő van, de általában hamar tönkremennek. Érdemes körbenézni a magyar tervezők között, mint amilyen az Alföldi cipő, a Kényelem Cipőkészítő Bt., a G&T Cipő vagy a Tisza Cipő. Tőlük is lehet 10-20 000 forint között vásárolni, ami szerintem megéri, már, ha csak a láb egészségére gondolunk is.

Táska kapcsán a műbőrt kerülöm, ebben a kérdésben is inkább a tartósságra törekszem. Ugyanakkor vannak olcsó, de strapabíró táskáim is, ilyen például az is, ami most velem van. Ez újrahasznosított farmerből van, és az Old Blue nevű veszprémi cég készítette.

Szerinted minden esetben megbízható egy áru címkéje? Milyen más forrásokból lehet kideríteni, hogy tényleg abból van a ruha, ami a címkén szerepel?

Szerintem egy alapvető bizalom kell, de mindenki más szinten tudatos. Nekem nem elég, ha csak ráírják, hogy biopamutból van, jó, ha ott van mellette a GOTS vagy az OEKO-TEX minősítés is. Ezek biztos, hogy megbízhatóbbak, de egy átlagember számára más lehetőség nem is nagyon van, hogy ennek gondosan utánajárjon.

Milyen környezettudatos magyar tervezőket tudsz ajánlani azoknak, akik a turin kívül más forrásból is szeretnének vásárolni?

Szerencsére egyre több van belőlük itthon, én nagyon szeretem a Touch Me Not Clothing-ot, akik GOTS minősítésű alapanyagokkal dolgoznak. Ráadásul, ha az évek során itt-ott megkopott a kedvenc pulcsink, bátran vissza lehet vinni, és megpróbálják meghosszabbítani az életét, hogy tovább tudjuk viselni. Ezen kívül Tomcsányi Dóri és a Botanika kollekcióit is szeretem, de nagyon hosszan tudnám sorolni, mert szerencsére egyre több tudatos márka van itthon is.

Kiemelt kép: Mészáros Virág.

  • Megosztás:
hirdetés