Annak ellenére, hogy manapság bárminek utána tudunk nézni az interneten, sok mindenről mégis semmit nem tudunk. Ilyen az élelmiszeripar, a ruhagyártás és bizony a kozmetikai ipar is. Ennek az oka nyilvánvaló. Mivel minden gyönyörűen csomagolt, senkinek nem jut eszébe azon gondolkodni, hogy honnan van például a káprázatosan csillogó szemhéjfesték ragyogó glittere. Pedig az igazsághoz hozzátartozik, hogy egyáltalán nem olyan fényes a múltja, mint amilyennek a szemhéjpalettában tűnik.
Mi a csillám, vagyis a mica?
Ha megnézed a csillogós szemhéjfestéked összetevőinek listáját, rögtön az első helyek valamelyikén találod a micát, ami egy csillámló ásványi anyag. Ezt a tulajdonságát az ásványt beborító titán-dioxid adja, ami a színét is meghatározza. A különböző színek a titán-dioxid réteg vastagságától függenek. Az pedig, hogy az ásvány mennyire lesz csillogó, annak pigmentjének méretétől függ.
Önmagában ezzel nem is lenne probléma, csakhogy a mica kitermelése egyáltalán nem olyan keretek között folyik, ami etikusnak mondható. Korábban írtunk arról, hogyan zajlik a fast fashion ruhák gyártása, és sajnos a mica kinyerése sem sokban különbözik.
A halál jelenti az életet
Épp csak a helyszín más, ez esetben India, azon belül is Jharkhand tartomány. A terület nem tartozik az ország leggazdagabb vidékei közé, viszont rengeteg szén, réz és persze mica található itt. Mivel Jharkhand gazdasága nem éppen mondható jónak, hatalmas a szegénység, így az emberek a mindennapi megélhetésért küzdenek. Ebben a küzdelemben nincs különbség nő vagy férfi, felnőtt vagy gyerek, idős vagy fiatal között. Mindenkinek dolgoznia kell, ha meg akarja élni a holnapot.
A terület erdőségeiben rengeteg mica bánya található, ahol körülbelül már a ’80-as évektől kezdve folyik a kitermelés. Sajnos ezek többsége illegálisan működik, és a dolgozók többsége gyerekmunkás. Persze ez nekik teljesen természetes, egész családok dolgoznak a bányákban, ami cseppet sem veszélytelen. Havonta 10-20 haláleset történik, aminek az oka legtöbbször kőomlás. Ugyanakkor más betegségeket is elszenvednek az emberek, mint a tüdőrák vagy a szem romlása, amit a belélegzett és szembe kerülő por okoz.
Nagyjából 20 000 gyerek dolgozik lenn a mélyben, ami, az ő szavaikkal élve sötét, ijesztő és mindenhonnan kövek potyognak. Nem egyszer kellett –és valószínűleg kell is még- végignézniük hasonló korú társaik halálát, akik között 4 évestől 12 éves korig is találunk gyerekeket.
Rengeteg munka, kevés pénz
A mi szempontunkból nézve ez egyáltalán nem éri meg, hiszen egyetlen kilogramm mica csupán 56 centet ér, és átlagosan napi 3 dollárért dolgoznak az emberek. Az emberi életekről nem is beszélve. Csakhogy a falu népe számára a bányászat az élet. Egyszerűen nincs más választásuk. A földek terméketlenek, nincs gazdaság, és az emberek annyira szegények, hogy a szülők még iskolába se tudják járatni a gyerekeiket.
Ezért fogják magukat, kora reggel, ami akár 6 órát is jelenthet, mennek a bányába és ott robotolnak késő estig, nyáron akár 11 óráig is. Számukra ez egy napi rutin, a munka, amit el kell végezni. Persze ez ettől még nincsen rendben, különösen, ami a gyerekmunkát illeti. Ráadásul nemcsak a kitermelésnél áll meg a folyamat. A micát nem tisztán hozzák a felszínre, tele van kavicsokkal, amiből úgy, mint Hamupipőke, kézzel kell kiválogatni az ásványt.
Ezután helyi feldolgozóüzemekbe kerül, ahol ugyancsak kézzel tördelik szét a nagyobb darabokat, amik csak azután kerülnek az aprítóba. Innen már egyenes út vezet a tengerentúlra, a mica legnagyobb felvásárlói Anglia, Amerika és Japán. Ami még egy szépségfolt az ügyben, hogy a felvásárlás után teljesen visszakövethetetlen, honnan van az alapanyag. Sok esetben pedig már az egész procedúra titkosított, hiszen nem kis felháborodást keltene, ha hivatalosan is kiderülne, hány ember, köztük gyerek hal meg egy-egy kozmetikai termékért.
Az összefogás jó kezdet, de lesz gyökeres változás?
Ezek többsége ráadásul kárba vész, hiszen csakúgy, mint a ruhaiparban, a kozmetika terén is túltermelés és pazarlás van. Egyébként a mica nemcsak kozmetikai termékekben található meg, gyakorlatilag mindenben, ami csillog.
Egyre több kozmetikai cég teszi le a voksát a fenntarthatóság és az etikus előállítás mellett, így például az Estée Lauder, a The Body Shop, a L’Oréal, a Clarins, a Chanel és a Shiseido is kiáll az emberi jogok mellett, és olyan szervezeteket támogatnak, amik az érintett területeken lévő gyerekek jobb jövőjéért küzdenek. A Lush pedig még ennél is tovább ment. Ők már 2018 óta szintetikusan előállított micát használnak a természetes helyett, amit más ásványokból laboratóriumi úton vonnak ki.
És, hogy lesz-e változás a bányászat módjában? Valószínűleg nem, hiszen az indiai kormány nemigen törődik ezzel a kérdéssel. Sokan tagadják is, hogy illegális vagy gyerekmunka folyna, aki mégis utána akar járni ennek, azt elkergetik. Ráadásul a mica olcsó ásvány, és ami még fontosabb, hogy nem vált ki irritációt és a pórusokat sem tömíti el. Ennél több pedig nem is kell…
Képek: refinery29.com, newsweek.com, terresdeshommes.nl, witnessimage.com